Újabb “verseket” (értsd dokumentum-jegyzeteket) hozott a mai nap. Pedig nem is erről akartam írni, nem is akartam én ma semmit. Egyébként pedig (ha akarom, ha nem) szövegesítenem kell majd (legalább magamnak) ezt az oda-vissza viszonyt gyerek-irodalom és gyerek-élet között. Gyanítom, hogy Paul Ricoeurnél okosabb úgyse leszek.
Mankó
A mamám azelőtt jól járt,
most meg össze-vissza biceg.
De azért pórul mégse járt,
Mankót kapott, persze.
Mondtam is neki,
hogy akkor mostantól
legyen Mamkó a neve.
A mankó miatt, persze.
Én örülök neki,
mert néha megengedi,
és akkor hadonászhatok vele.
A mankóval, persze.
És annak is örülök,
hogy nem kell senkinek visszaadni,
mert így Mamkó akkor is használhatja majd
A mankót, persze,
Ha legközelebb megint
elüti őt egy autó.
Tilos
Tilos gyereket egyedül otthonhagyni,
Tilos gyereket a játszótéren felejteni,
Tilos gyereket óvodából nem hazavinni,
Tilos gyereknek levest adni enni.
És tilos igaziból becsapni a másikat.
Vallomás
Veled szeretek lenni a legjobban.
Akkor is veled szeretek lenni,
amikor nem vagyok veled.
Népmesék nőkről, akik magukat mentik meg (Nemzetközi nőnap alkalmából)
-
Nemzetközi nőnap van, és ilyenkor szokásom blogolni mindenféle női témákról
a népmesékben. Legtöbbször az angol nyelvű blogom vannak kinn ezek a
bejegyzé...
2 hete
csakis kizarolag indianlevest! :-)
VálaszTörlésVeszek egy kalapot. Hogy meg tudjam emelni.
VálaszTörlésElőtted.
Koszi, mindhármatoknak!
VálaszTörlés