2010. június 16., szerda

A nagy papírkrimi





Izgatottan vártam, milyen is lesz Oliver Jeffers A nagy papírkrimi című könyve (The Great Paper Caper). Pontosabban izgatottan vártam, mit szól majd hozzá kisfiam, aki születésnapi ajándékba kapta könyvet a minap, és izgatottan vártam, hogy lehet-e majd nagyokat mesélni belőle. Olyan könyvet kerestem, ahol nem szorul háttérbe a szöveg és a történet. Ahol ugyan szépek a rajzok, de ahol van más is, mint szemet gyönyörködtető illusztráció. Mostanában több olyan könyv is a kezembe akadt, ahol nagyot alkotott az illusztrátor, de csak sántikált mesterségében a szerző. Vagy a szöveg irodalmiságát hiányoltam (bármilyen nehéz is lenne definiálni, hogy mit értek itt most irodalmiságon), vagy a történet volt fantáziaszegény, vontatott vagy egyszerűen csak unalmas. Blogok érnek itt össze, hiszen hasonló témát érint bejegyzésével Eszter is, amikor A mindentvarró tű-t mutatja be, és Csilla is, amikor a Trapp-ról ír.

A nagy papírkrimi viszont telitalálat: nagy élménykönyv! Az az érdekes az egészben, hogy a mesélésre kiválóan lehet koncentrálni akkor is, ha szövegből mint olyanból nagyon kevés van a könyvben. Az oldalankénti egy-két mondat vezérfonalként köti össze a történetet, amit az egyszerű, mégis nagyon sokatmondó rajzok segítségével végig lehet gondolni, újra ki lehet találni, lehet morfondírozni rajta, és nem utolsó sorban át lehet élni. Nálunk legalábbis folyik a nagy átélés azóta, hogy a könyvet először kezünkbe vettük.

Van tehát a bűnügy: az erdő lakói titokzatos dolgokat észlelnek, és megegyeznek abban, hogy a fák ágai csak úgy ripsz-ropsz nem tűnhetnek el a helyükről, és ha ez így van, akkor valaki biztosan lopja őket. Miután az egymásra való mutogatásnak véget kell vetni, hisz mindannyiuk rendes kis alabit tud mentségére felhozni, elkezdődik a nyomozás. Van egy tettes: a piros sapkás, pálcikalábú, pontszemű medve, aki papírrepülő versenyt szeretne nyerni, és bár kisfiam szavaival élve “rosszaságot művel”, nem megátalkodott bűnöző (erről a medve arca nagyon sok mindent elárul, mintha beszélni tudna két pontszemével...). És van az üzenet: a megbocsátani tudásról, az összefogásról, a fák és erdő védelméről, a versenyzésről és nyerni akarásról, és közvetetten arról is, hogy a dolgok nagyon sokféleképpen függhetnek és függenek össze. A könyv tele van jelzésekkel, részletekkel, ürügyekkel, melyek segítségével ezek a témák gyerekekkel nagyon jól megbeszélhetők.

Kicsit gondban voltam, hogy fordítsam le a könyv címét magyarra, mert a “krimi” nem igazán felel meg az angol “caper”-nek. A krimi olyan bűnügyi tárgyú regény (vagy film), amiben ismerjük a bűncselekményt, de nem ismerjük a tettest egészen a végkifejletig. A caper-ben mint olvasók kezdettől tudjuk, ki az elkövető, nem tudják ezt viszont a történet szereplői, akik kalandokba, vicces szituációkba keverednek, míg végül megszerzik a tudást. Bármennyire is rejtélyes az esemény, a “caper story” nem a bűnre helyezi a hangsúlyt, hanem valami másra. Oliver Jeffersnél például a papírrepülőkre és a fákra.

Fordítók és kiadók, hajrá!

(Oliver Jeffers, The Great Paper Caper, HarperCollins, London, 2008)

8 megjegyzés:

  1. Jujj, ez nagyon jó lehet! Komolyan irigylem S.-t!
    Na és persze boldog szülinapot!

    ((Szerintem jól fordítottad. A magyarban nincsenek megkülönböztetve a krimi fajtái, pontosabban az angol megfelelőt használja rá a szakzsargon is. :P Én képrejtvénynek gondoltam elsőre, pálcikalábú medvéről meg egy külön kis sztorit... :D )

    (Hallod ezért érdemes volt várni.)

    VálaszTörlés
  2. Oliver Jeffers zseniális, minden könyve telitalálat. :)

    VálaszTörlés
  3. @Eszter: köszi, akkor maradjon a caper egyelőre kriminek, ezek szerint nem arról van szó, hogy csak én vagyok járatlan a bűnügyi témában :-) már nagyon régen olvastam krimit amúgy is, és egész életemben szerintem max. kettőt, de ha oliver jeffers így folytatja, nagy gyerek-krimi rajongó leszek :-)
    @Irisz: a többi telitalálatot sajnos csak Oliver Jeffers weboldalán nézegettem, de lesz itt még szülinap, nem aggódom :-)

    VálaszTörlés
  4. :D Én alapból krimirajongó vagyok. Bár inkább a klasszikus vagy korai hard boiled.
    De ez a caper is tetszik...
    Megjegyzem magamnak O. Jefferst. :D Köszi mindkettőtöknek!

    VálaszTörlés
  5. Sziasztok!
    (Bocs, hogy ismeretlen leskelődőként...)

    Oliver Jefferst mi is imádjuk, négy könyve van meg és az ötévesem két éve imádja őket... (Kedvenc A hihetetlen könyvevő fiú. Ami úgy végződik, hogy "...és azóta brokkolit eszik. De azért néha..." és itt vége, és a könyvnek hiányzik hátul a sarka... hihi. de a többi is nagyon klassz!)

    Krimiből meg abszolút létezik ez a fajta! Pl. Columbo. Ott is tudja a néző a megoldást a legelején, és az a lényeg, hogy hogyan nyomozza ki...

    Kiadók, nagyon is hajrá!

    VálaszTörlés
  6. Szia Viki, én speciel nagyon szeretem az ismeretlen leskelődőket, olyan jókat tudnak mondani :-) Pl. nagy kedvet kaptam a könyvevő fiúhoz. Kicsi lányom már rengeteg könyv sarkát elintézte, jó lesz a témát kicsit továbbvinni, irányítani... És hogy Columbo! Látod, ez nekem eszembe se jutott, pedig a grimaszai is nagyon caper-gyanúsak.

    VálaszTörlés
  7. Ja, és a "A nagy papírcsíny" nagyon jól hangzik, könyvcímnek szerintem hangzatosabb is mint "A nagy papírkrimi", bár kicsit csúsztat az értelmen. Vagy csak én érzem így?

    VálaszTörlés